A cserkészetről
A cserkészet (angolul: Scouting) egy önkéntes, független, politikamentes, vallásos ifjúságnevelő mozgalom. A cserkészet származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, felekezettől függetlenül minden fiatal számára nyitott.
Csapatunkról
82. számú brüsszeli Báthory István cserkészcsapat. A csapat névadója Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király (1533-1586).
Brüsszelben a kilencvenes évek elején szűnt meg a korábban működő csapat, majd 2010 őszétől indultak újra (először még csak kísérleti jelleggel) a cserkészfoglalkozások. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2012 nyarán ideiglenesen, majd egy év múlva véglegesen is leigazolta ismét az újra indult brüsszeli csapatot, amely a korábbi hagyományt folytatva Báthory István nevét vette fel (a korábbi, de azóta már foglalttá vált 79-es csapatszám helyett a 82-essel).
A brüsszeli magyar cserkészcsapat tagjai közé is szeretettel várjuk az iskolás korú lányokat és fiúkat egyaránt. Gyakorlati okokból (írás/olvasás, szülőktől való egész napos távollét stb.) egyelőre az általános iskolai második osztályos kortól várjuk a gyerekeket. Csapatunk foglalkozásai magyar nyelven zajlanak.
A cserkészet alapelvei
A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében, hogy felelős tagjai legyenek helyi, nemzeti, nemzetközi közösségeiknek.
A cserkészet vallásos alapokon álló mozgalom, ami alapvetően a spirituális elvekhez való ragaszkodás, az azokat kifejező (valamilyen) valláshoz való hűség, valamit az ebből fakadó kötelességek elfogadása. A foglalkozásokon való részvételnek mindez nem feltétele, de a nem vallásos résztvevőktől elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben mások vallásgyakorlását (pl. foglalkozás előtti és utáni imák alatt csendben maradnak stb.).
Fontos szerepe van a segítőkészségre való nevelésnek, törekvésnek, a közösségért és a társadalomért végzett szolgálatnak. A cserkészismeretek az ezekhez szükséges képességeket, készségeket fejlesztik. A cserkészet alapelveit a tíz cserkésztörvény foglalja össze. Kisebbeknek a két kiscserkész-törvény ad iránymutatást. Valójában cserkésszé akkor válik valaki, ha a cserkésztörvények betartására cserkészfogadalmat tesz, ekkortól hordhatja a cserkésznyakkendőt.
A cserkészmódszer, a foglalkozások menete
A cserkészfoglalkozásokon számos ismeretet sajátíthatnak el a gyerekek, de nem a formális oktatás keretei közt: a cserkészetben nagy hangsúly van, a szabadban végzett tevékenységeken, a játékokon, a cselekedve tanulás (learning by doing) gyakorlati, élményszerű megközelítésén, a korosztályi adottságokhoz igazított programokon. Fontos elem a csoportos (csapatban és kisebb őrsökben) való tevékenység, az ott szerzett élmények, de a személyes fejlődés, a folyamatos önnevelés is. A magyar cserkészet emellett nagy hangsúlyt helyez a magyar népi, történelmi, természeti hagyományok ismeretére, őrzésére is.
Cserkészeinkkel rendszeres kirándulásokat, túrákat szervezünk, ezeket rövidebb, beltéri foglalkozások egészítik ki. A foglalkozásokon a természetismeret, hagyományőrzés mellett gyakorlati készségeket (csomókötés, elsősegély, tájékozódás stb.) szerezhetnek a gyerekek. Rendszerint az éves cserkészmunkát az egy-két hetes nyári tábor zárja (ezt a gyakorlati nehézségek miatt az előző tanév végén egy egész hétvégés túra helyettesítette a brüsszeli csapatban).
A foglalkozásokon, túrákon a cserkészvezetők felügyelnek a gyerekekre, a szülőket rendszerint arra kérjük, hogy a megadott találkozási pontra hozzák el a gyerekeket, majd a program végeztével oda jöjjenek értük (alkalmanként emellett előfordul, hogy egy-egy szülő, szükség esetén, a program folyamán is segít a cserkészvezetőknek).
A cselekedve tanulás tapasztalatokat és gyakorlati tájékozódást nyújt; a kiscsoportok az egységet, a bajtársiasságot és a szoros baráti légkört szolgálják, az önnevelés, a megbízhatóságot, becsületességet, önállóságot hivatott fejleszteni.